A hétköznapi élet mágiája A női lét szintjei

 

A hétköznapi élet mágiája

A női lét szintjei

 

Beszéljünk egy kicsit a nehézségekről és a lehetőségekről.

 

- A tartást, a méltóságot soha semmilyen helyzetben, nem szabad elveszíteni. Mert ha ez megtörténik, akkor az ember csak azt fogja bevonzani, hogy alázzák. Mert ez a törvények törvénye, így működnek az erőviszonyok. Ha valaki magát alulra rakja, akkor annál jobban taposódik. Tudnunk kell, van választási lehetőség, hogy felemeljük saját magunkat. Ezért lehet tenni millió úton módon, le kell ásni belülre, meg kell tanulni egyedül lenni, meg kell tanulni meghallani a belső hangot, hogy nekem mire van szükségem.

 

Miként lehet fejleszteni ezen képességünket? Mit tehetünk, hogy meg is halljuk ezt a bizonyos belső hangot?

 

- Nyitottnak kell lenni, és meg kell hallani a különböző technikákat és módszereket. Meg kell érezned, hogy neked mi felé kell elindulnod ahhoz, hogy ne egy panaszkodó, szánalomra méltó figura legyél, aki mindent a másiktól vár el. Sok házasságban az is lehet a probléma, hogy hiányzik valami a nőnek, amit nem él meg. Lehet az a kreativitás, a sikerélmény, amit neki a saját életében magának kellene megteremtenie, és nem a másiktól kívülről elvárni.

Lehet, hogy a kreativitás segíthetné önmagába vissza. Éppen ezért sok embert küldtem egy fantasztikus keramikus barátnőmhöz. Mert ez ráadásul nagyon női tevékenység, az anyafölddel, az agyaggal való dolgozás. Aki ezt csinálja, az megélheti, hogy teremtő nővé válik. Végül is terápia. Ezt hívjuk nagyon egyszerűen a hétköznapi élet mágiájának.  

 

Mit értesz ez alatt?

 

- A hétköznapi élet mágiájával képesek vagyunk megteremteni magunkat, és a bennünk levő energiák fogják bevonzani azokat az eseményeket vagy érzéseket, amik történnek velünk: a tiszteletet, a tiszteletlenséget, az elhagyást, a sajnálatot vagy bármit.

 

Milyen tulajdonságok, képességek kellenek ehhez?

 

- A 21. század nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy egyszerre éljük meg a három alapvető női minőséget: az első az anyai minőség, amihez a Hold bolygója tartozik. Ami nem azt jelenti, hogy csak azok a nők, akik anyává lesznek, azok hordozzák ezt. Ezt az anyai minőséget megélheted a munkahelyeden a kollégákkal vagy bárhol az embertársaiddal. Ez jelenti a megértést, az elfogadást, az együttérzést. Ezek a leggyönyörűbb női tulajdonságok. Ha a nőkből  ez kivész, akkor a nőiség legvelejéből engedünk ki valamit. Lehetnek utána akármilyen gyönyörűek, nem fognak kelleni a férfinek. A második női princípium a vénuszi nő, amit szintén nem szabad elengedni. Mindig meg vagyok döbbenve,  ha olyan nőket látok magam körül, akik nem adnak magukra. Ilyenkor legszívesebben mondanám neki, hogy: asszony, ezt nem csak magaddal teszed, hanem a férjeddel, a gyerekeiddel, akiknek példát mutatsz. Ezt nem engedhetnék meg maguknak. Egy nő nem engedheti el magát. Lehet akármilyen nagyszerű nő vagy anya, ebben hibázik, ez alaphiba. Muszáj, hogy adjon magára, hogy ne folyjon szét, hogy ápolt legyen, hogy a maga stílusában megőrizze azokat az elemeket, amitől vonzó. Merjen játékos, szexi lenni, igenis vegyen szép fehérneműket magára, akarja elcsábítani, meghódítani a férjét.Akarjon neki meglepetéseket okozni,adni tudni.

És a harmadik női minőség?

 

- A harmadik, a neptuni minőségű főpapnő. Mondjuk úgy, hogy a bennünk élő spirituális lény, aki bölcs, aki törekszik, aki kiteljesedik, aki megtalálja feladatát, a hivatását a világban. Ennek a három minőségnek az együttesével válik teljessé a női kép. Vannak egyéni esetek, amikor a marsikus, harcos női én is megjelenik, de az nem az átlagos helyzet. Voltak, vannak és kellenek amazonok, de isten ments, hogy abból álljon egy nő, hogy állandóan harcolni akar.

 

Bármennyire is nem szeretjük, a harc ezer formában jelen van az életünkben.

 

- Így van, végül is az is egy harc, amit a mindennapokban kell megvívni. Ehhez önfegyelem és tudatosság is szükséges épp úgy, ahogyan az ösztönösség. Harc és küzdelem, hogy végigcsináld azokat a gyakorlatokat, amelyektől az ember fejlődik. Erre jó például a mozgás. Három hétig törtem be magam, kínszenvedés volt számomra a kocogás. Aztán úgy megszoktam, hogy most már függő vagyok. Egyszerűen automatizálódott ez a dolog. Tehát lányok, asszonyok, három hét a betörési idő! Én valójában nem futok, hanem szépen a magam kis tempójában kocogok. Ilyenkor érzem, hogy áramlik a levegő, tisztul ki az agyam. Ma már csodálkozva nézek vissza, hogy én mit utáltam ebben. Ez csak szokás kérdése, és úgy látom,  bármilyen szokásnak betörhetjük magunkat. 

 

Mit tehetünk azért, hogy megváltozzon az életünk?

 

- Egy sarkalatos pont van, a forrásenergia összeszedése a változásra. Én azt tapasztaltam, hogy a változás kétféleképpen jön, mint a szerelem. Vagy radikálisan, megvilágosodásszerűen, mint egy villám, ahogy lesújt a fára, vagy összegyűjtöd az erőt és szépen lassan fölépül. Mint a szerelem is, annak is ez a két fajtája van: az egyik esetben - meglátod és kész,  a másik esetben - megismeri egymást két ember, és aztán mire észreveszed, már felépült a dolog. Volt, amikor így változtattam az életben, volt, amikor úgy. Elkezdtem hónapokon át gyúrni arra, hogy hamarosan eljön az idő. Volt úgy, hogy diétázni kellett vagy tisztulni szeretettem volna. És akkor gyűjtöttem magamban az erőt, koncentráltam, hogy hamarosan közeledik a tisztító időszak. És egyszer csak éreztem, hogy ott van. Ilyenkor mindig programoztam, gyűjtöttem az erőt, és közben imádkoztam. Mert nagyon sokat számít az ima. Én hiszek a felsőbb erőben, és hiszek az energiatörvényekben. A kérés működő dolog. El lehet kezdeni nap mint nap imádkozni, kérni, de hívhatjuk ezt kérés meditációnak is. Amikor egy nő felismeri, hogy változni és változtatni kellene, akkor az impulzust nem kívülről kell várni.

 

Tehát a változtatás igényének belülről kell fakadnia.

 

- Igen, és ehhez az kell, hogy merj egy kicsit egyedül lenni, számadást készíteni. Erre jó a naplóírás. Én 26 éve írok naplót, 15 éves koromban kezdtem. Akkor írok, amikor azt érzem, hogy a dolgokat szavakkal kell magammal megbeszélnem. Amikor látni szeretném a menetét az életemnek. A szavaknak mágikus ereje van. Sokszor az első fontos dolog, hogy egyáltalán leírd, megfogalmazd, hogy mi a te problémád. Sokan nem mernek magukkal szembenézni. Pedig az ember az írás által közelebb kerülhet önmagához és a probléma megoldásához - önmagán keresztül.

 

 

A kapcsolati válságokról és azok kezeléséről

 

Te hogy látod, vannak-e egy nőnek lehetőségei, ha a férje őt és a gyerekeket elhagyta?

 

- Épp a minap találkoztam az ismeretségi körömben egy ilyen esettel. Ennek kapcsán gondolkodtam erről a témáról, s a következőkre jutottam. Fontos, hogy nem szabad egyből a sértett egót elővenni. Mert annak oka van, ha egy férfi elmegy, olyankor valami hiányzik neki abból a kapcsolatból  Ilyenkor a nő  úgy várja vissza, hogy közben folyamatos pozitív impulzust ad. Borzasztó nehéz ez, keresztre feszül a nő benne, de ettől ő is fejlődik. Az ő nyeresége ebben  a saját egójának az elengedése. Az együttérző lélektárs azt mondja, hogy valami hiányzott neki, és most boldog az, akit én szeretek. Ilyenkor kell a nőnek technikákhoz nyúlni. Menjen azonnal, oldassa magát kineziológussal, találja ki azokat az örömforrásokat, amelyek változást, újat hoznak az életébe, és amelyek táplálják. A rengeteg gyakorlatot végezze el, rakja magába az energiát. Ne legyen szánalomra méltó. Amikor hazamegy a férj a gyerekeihez, azt lássa, hogy egy önmagát nem elengedő, tartással bíró, új impulzusokkal működő, vonzó, megértő, együttérző nő van ott, aki várja és azt mondja: itt a te családod, és a család mindennél fontosabb. És fájjon a férfinek. Mert az új szerelem egy darabig tombol. De aztán pár hónap alatt kifut. Jönnek azok a helyzetek, amikor a férfinek hiányoznak a gyerekei. És a dilemma, hogy most vigyem a gyerekeket hétvégén vagy ne? Mit szól az új, a huszonéves nő ehhez? Mert egy huszonéves lány megadhatja azt a bársonyosságot, feszességet, amit nyilván egy több gyereket szült asszonyi test már nem tud nyújtani, akárhogy is szépítünk, de ez az igazság. Viszont tud adni olyan bölcsességet, amit az a huszonéves nem tud. Hagyni kell, hogy hadd tomboljon a férfi. Ha eddig jó voltál, akkor most legyél kétszer olyan jó hozzá.

De ott van a szerelem.

 

- Igen, de míg a szerelem birtokol, addig az ego nélküli lélek nem teszi ezt, hanem szabadon hagyja a másikat. Ha leásol magadban a szeretet mélyére, akkor látni fogod, hogy a másik valamit kap abban a szerelemben, valami benne is elszakadt, eltört, kiszáradt. Most meg kell élnie, ez egy élmény. De ha te végig ott vagy mögötte, és azt az erőt adod neki, az más. Azt üzened, hogy tudom, a család neked egy nagyon fontos dolog, nekem is az, és nem engedem, hogy a családom szétessen azért, mert neked most meg kell élned egy érzelmet. A nőnek elképesztő erőre és tartásra van szüksége ilyenkor. Szerintem így bölcs hozzáállni egy ilyen szörnyű szenvedésnek, és ebben a szenvedésben a nő is rengeteget változik.

 

Ez egy irtóztatóan nehéz helyzet. Hogy lehet ezt mégis átvészelni, okosan dönteni?

 

- A tartást, azt mindig, minden körülmények között meg kell tartani. A sajnálat azért nagyon rossz dolog, mert mindenkit lehúz. Együttérzés van, majd konstruktív továbblépés. A fájdalmat nem szabad elfojtani, azt meg kell élni, mert az pszichoszomatizál. A fájdalmat ki kell mondani, szavakba kell önteni, majd fel kell tenni a kérdést, hogy mit tehetek azért, hogy továbblépjek. Mit tehetek azért, hogy visszaszerezzem az erőmet és a tartásomat bármilyen helyzetben is?

 

Muszáj megkeresni az életben az energia- és örömforrásokat. A spirituálisan alvó és felébredt ember közt a legnagyobb különbség, hogy az alvó ember hárít, mindig más a hibás. A felébredt ember azt mondja, hogy valami miatt bevonzottam ezt a helyzetet, én kellettem hozzá. Ennek valami oka van. Valamit tanít ezáltal az élet, valamit üzen, valamit most meg kell oldanom. Leások magamba, s megnézem, hogy mit tegyek, mi a legbölcsebb, merre induljak el, hogy ebből kilépjek, változzak. Hogy ezt az életfeladatot, amit most kaptam a legjobban oldjam meg. Azt pedig tudatosítanunk kell, hogy van választási lehetőség.

 

 

A párkapcsolatunkba fektetett energiáról 

 

- A Nők Lapja Cafén már negyedik éve válaszolok hozzám érkező levelekre, nem régen pedig ugyanez elindult a Nők Lapjában is, de ittmár a levelek közül én válaszolok, és személyesen találkozom az interjúalannyal. Nyilván nem azt mondom meg egy felnőtt embernek, hogy mit tegyen, hanem azt, hogy én kívülről miként látom az adott szituációt. Most egy olyan esetről fogok beszélni, amelyben elég sok minden egyszerre megmutatkozik.

 

Egy anya keresett meg, aki rövid idő leforgása alatt kétszer került ugyanabba a helyzetbe. Csak dióhéjban mondom el a történetét. Két házasságából 2-2 gyermeke született, s a férfiak mindig akkor hagyták őt el, mikor a második babával várandós volt. Ennek kapcsán sokat gondolkodtam, vajon mit követhetett el, miért vonzotta ezt be? Egy határozottan szép, vonzó, intelligens teremtés.  Kérdezgettem az életükről: a férjével voltak-e közös élményeik, közös  programok, amikor csak ők ketten voltak. Mint kiderült, ilyen nem volt, sem az első, sem a második férjjel, mert úgy gondolták, hogy ők gyerekeket azért vállaltak, hogy mindig együtt legyenek.

 

Mit lehet tenni ebben a helyzetben?

 

- Nyilván már ott elkövették az alapvető hibát, hogy azt gondolták, működni fog a kapcsolatuk úgy is, hogy csak a munka, a funkcionalizmus, a hétköznapok és a feladatok vannak.  A kapcsolatok idővel kiszáradnak, mint egy szobanövény, amit nem ápolnak. Keresni kell az olyan közös élményt, amitől mind a férfi, mind a nő lelke egy kicsit kilazul, amikor nincs kötelesség. Ebben a nőnek nagyon tudatosnak kell lenni. Mindenkinek meg kell találnia a maga számára legmegfelelőbb elfoglaltságot: el lehet menni vacsorázni, kirándulni, moziba, színházba, uszodába. Ki mit szeret csinálni. És én itt most nem a gyerek születése körüli első pár hétről vagy hónapról beszélek, hanem az azt követő időkről. Azt egy intelligens férjnek tudnia kell, hogy a születés utáni periódus az anyaságról szól. Azonban egy féléves baba mellől már el lehet menni moziba, s meg lehet kérni a nagymamát, hogy vigyázzon ő a kicsire. A nagymama ráadásul ilyenkor boldog, hogy csak övé az unoka. Ha nincs nagymama, nincs testvér, nincs szomszéd néni, akkor azt meg kell szervezni, hogy legyen, valaki, aki addig a gyerekkel van. Meg kell szervezni, ki kell harcolni, ez döntés kérdése. Egyrészt folyamatosan bele kell rakni az energiát a kapcsolatba, másrészt pedig nagyon professzionális módon tudnia kell egy anyának a fókuszt átcsoportosítani. Amikor lefeküdt a gyerek, akkor még össze kell szednie annyi energiát, hogy ha tegnap is meg tegnapelőtt is azt mondta a férjének, hogy „Ne drágám, most fáradt vagyok”, akkor szedje össze magát és ne mondja harmadjára és negyedjére is azt, hogy fáradt vagyok, mert nem lehet mindig fáradt.

 

S hogy állnak most a dolgok?

 

- Az említett történetben a férj elköltözött a másik nőhöz, s minden második hétvégén megy haza, mert neki ennyi elég, hogy lássa a gyerekeit. Az asszonyka egyetemre jár pénteken és szombaton. Ilyenkor az estéket illetve vasárnapot otthon tölti,. Jelenleg annyira nincs önbizalma és annyira össze van törve, hogy létrejött kettejük között a szolgáló és az uralkodó szerep. A férj elvárja - hiszen ő most is a felesége -, hogy mosson, főzzön, vasaljon rá, és miközben vasalja az ingét, a férfi közli: „Te szánalomra méltó vagy, irritál a jelenléted!” Azt mondtam neki,hogy itt össze kell magad szedni és azt kell mondanod: „Figyelj drága, hogyha én irritállak, az nekem sem jó, az engem lehúz, minden második vasárnap nekem is kijár, elmegyek a Széchenyi fürdőbe, nem kell hogy engem láss, feltöltöm a hűtőszekrényt, te is akarsz a gyerekeiddel lenni.” Meg kell tanulnia azt a minden második vasárnapot olyan dologgal tölteni, amitől kienged benne ez a szorongás, amikor annyi örömet ad magának, amennyit akar. Hogy ezt hogyan szerzi meg, az már mindegy. Lehet az uszoda, kirándulás, jógaóra,  hastánc tanfolyam, csevegés a barátnőkkel egy cukrászdában. Az az egy fontos, hogy ebből a helyzetből fölálljon. A férfi most egy folyamatosan összetöpörödő, meghunyászkodó nőt lát, akivel bármit megtehet. Tehát ez a baj. Itt meg kell húzni a határt. A nőnek azt kell mondania: „Ide figyelj, nem képzeled, hogy én engedem, hogy irritáljalak, hát ha neked se jó, nekem se jó, akkor keresek olyat, ami jó. Mondd meg, hogy hánykor mégy el, mert akkorra hazajövök.” És mondom: „Menjél haza úgy, hogy ragyogjál. Te szerezd vissza a tartásodat, a gerincedet. Hol a méltóság, a büszkeség?  Ha belőled kimegy az önmagad iránti tisztelet, akkor hogyan várhatod el, hogy benne meglegyen az irántad való tisztelet?” Elláttam feladatokkal, tehát aura-erősítő gyakorlat, kineziológiai önbizalomerősítő-gyakorlat, pozitív programozás homlok-tarkófogással. Leírtuk, hogy milyen nő szeretne lenni: boldog, megbecsült, derűs, tisztelt, élettel teli. És ezt most programozza. És a másik dolog, hogy nincs veszve a dolog.  Mert ha ez a férfi azt fogja látni, hogy ő nem csimpaszkodik, hanem azt mondja: „Drága, te döntesz, tedd, amit tenned kell, énnekem is kell, hogy jó legyen, úgyhogy ez a nap meg az enyém.” Ezt meg kell lépni, mert akkor egy másik nőt fog látni, és azt a nőt fogja már tudni szeretni. Azt a másik nőt.

 

Mit tehetünk, hogy házasságunk, párkapcsolatunk jól működjön?

 

- Amikor már nagyobbak a gyerekek, akkor mind a férfinek, mind a nőnek szüksége van privát időre, mert nem lehet mindig együtt lenni. Nagyon fontosnak gondolom, hogy ne veszítsük el a barátainkat, ápoljuk az emberi kapcsolatokat. Hihetetlen butaságnak tartom, amikor azt látom, hogy középkorú vagy idősebb emberek elengedték a barátaikat. A barátság is olyan, mint a párkapcsolat, ha nem ápolod, az is elszárad. Igenis ragaszkodjunk a barátainkhoz, ragaszkodjunk a privát életünkhöz. Ha a férj el akar menni a barátaival sörözni, tekézni, mulatni, és a nő azt mondja, hogy: „Nem, mert miért nem vagy velem?” akkor az a nő végtelenül ostoba. Mert egyszer csak begyűlik az a rengeteg negatív impulzus a férfinek, és azt gondolja: „Mi jót kapok én ettől a nőtől? Persze, tisztelem, mert a gyerekem anyja, meg kivasalja az ingemet, meg közös a vagyon... De igazából melyek azok a jó érzések, élmények, amik engem érnek?”

 

Hogy látod, miként működik jól egy kapcsolat?

 

- Egy bölcs nőnek tudomásul kell vennie, hogy nincs olyan házasság, ahol ne lenne hullámvölgy és hullámhegy. Aki úgy házasodik meg fiatal lányként, hogy azt gondolja, hogy nem lesz csömör, meg olyan, amikor akár irritál a másik - mert még ilyen is lehet -, vagy félrelépések, az nagyon téved. A párkapcsolatnak az a lényege, hogy emeljük egymást, de ne felejtsük el soha a hullámhegyeket és völgyeket, amelyek mindig ott vannak. A jegygyűrűnket én ilyen formára készíttettem. Igaz, hogy a tomboló szerelem elmúlik, de magasabb minőségben újra megjelenhet és megjelenik. Mert itt is jelen van a periodicitás. 

 

 

Péterfi Rita – Ratkó Tünde

 

 

 

 

 

Please reload

November 24, 2017

September 28, 2017

September 15, 2017

May 19, 2016

February 9, 2016

October 10, 2015

Please reload

© 2023 by Ballet Academy. Proudly created with Wix.com

  • facebook-square
  • Twitter Square
  • vimeo-square
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now